A fektetett{0}}lapos tömlő egy rugalmas cső, amelyet széles körben használnak folyadékszállításhoz, ipari csatlakozásokhoz és mezőgazdasági öntözéshez. Teljesítményét és élettartamát nagyban meghatározza a felhasznált anyag. A jelenleg piacon lévő főbb fektető-lapos tömlőanyagok közé tartozik a polivinil-klorid (PVC), a poliuretán (TPU), a gumi és a polietilén (PE). Minden anyag egyedi fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a különböző alkalmazási forgatókönyvekre.
A polivinil-klorid (PVC) tömlő az egyik legelterjedtebb fektetett -lapos tömlő, amelyet alacsony költséggel, könnyű súlysal és erős korrózióállósággal jellemeznek. A merev PVC-csövet jellemzően alacsony nyomású-folyadékszállításra használják, míg a lágy PVC-t hozzáadott lágyítókkal kiváló rugalmasság jellemzi, és ívelt fektetést igénylő alkalmazásokhoz alkalmas. A közönséges PVC azonban könnyen meglágyul magas-hőmérsékletű környezetben, és az UV-sugárzásnak való hosszú{5}}expozíció anyagromlást okozhat. Ezért kültéri használatra UV-stabilizátorokra van szükség.
A hőre lágyuló poliuretán (TPU) tömlő egy csúcsminőségű-anyag, amely a PVC-hez képest lényegesen jobb kopásállósággal, szakítószilárdsággal, valamint magas és alacsony{1}}hőmérsékletállósággal rendelkezik. A TPU tömlők -40 és 120 fok közötti széles hőmérsékleti tartományban is megőrzik stabilitásukat, így alkalmasak nagy-nyomású, nagy-kopásos ipari környezetekben, például olaj- és vegyianyag-szállításban. Magasabb költségük ellenére kiváló mechanikai szilárdságuk és környezetbarát tulajdonságaik (egyes modellek újrahasznosíthatók) a legjobb választássá teszik a nagy teljesítményű alkalmazásokhoz.
A gumitömlők (például természetes gumi vagy szintetikus gumi) kiválóak a rugalmasságban és a nyomásállóságban, és általában mezőgazdasági öntözőrendszerekben vagy nehézgépek hidraulikus rendszereiben használják. A természetes gumi kiváló rugalmasságot, de gyenge időjárásállóságot kínál; a szintetikus gumit (például a nitrilkaucsukot) módosították, hogy javítsák olaj- és vegyszerállóságát. A gumitömlők azonban nehezek, és hajlamosak megkeményedni vagy megrepedni hosszan tartó-használat után.
A polietilén (PE) tömlők az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak könnyű, UV-- és vegyszerálló-tulajdonságaik miatt, így különösen alkalmasak hosszú távú- kültéri telepítésekre. A nagy -sűrűségű polietilén (HDPE) tömlők a rugalmasságot és a tartósságot ötvözik, így alkalmasak vízellátásra, vízelvezetésre és gázszállításra. Összefoglalva, a lapos tömlők anyagválasztásánál átfogóan figyelembe kell venni a nyomásállóságot, a rugalmasságot, a környezeti alkalmazkodóképességet és a költségtényezőket, hogy megfeleljenek a különböző iparágak szakmai igényeinek.